Jógikus tanítások – Lélek – Jóga

Jógikus tanítások, írások, elmélkedések

a Jóga története

A jóga kialakulása és irányzatai

A jógarendszere visszanyúl 15-12 ezer évvel ezelőttre. Az első tanítások Sivához kötődnek, aki megjelent mint első jógi a Himalájába és tanította a 7 bőlcs Saptarishit

a szentírások keletkezése

A misztikus tudás közvetítése. A guru és a guru elv

A misztikus írásokat, szentírásokat valamilyen látnoki bölcs hozta le a magasabb szférákból és általában a tanítványok jegyezték le az elmondásai alapján.

A létenergiák kiáradása

Sat -Chit-Ananda

Lét -Tudat- Boldogság

Az Ágamák szerint, mondja Patanjali a létenergiának a forrása ISVARA- ISA, az az Isten, – Siva.

Siva megakarja tapasztalmi Önmagát ezért elindítaja a teremtés kiáradását, a non duális létállapotból ketté választva magát megteremtődik a dualitás a jin és a jang, a nő és a férfi.

szamkya filozófia

A buddhi megjelenésével, elindul a keresés, az önvaló megismerésének az irányába

A Szankya rendszer tanítását két nagy vonulatban alkalmazzák, van egy 24+1-es tattva rendszer és egy 36 tattvás szankya rendszer.

Patanjali Jógaszutrái

A Patanjali Jóga Szutrák a jóga egyik legfontosabb szövege, amely a jóga filozófiáját és gyakorlatát rendszerezi. Patanjali, a jóga tudományának és filozófiájának alapítója, kb. Kr.e. 200 körül írta le a szutrákat, amelyek 196 rövid mondatból állnak. Célja a jóga céljainak és gyakorlatainak világos meghatározása, valamint a tudat és a lélek megértésének elősegítése.

A Patanjali Jóga Szutrák mély filozófiai és gyakorlati alapokat kínálnak a jóga iránt érdeklődők számára. Az önismeret és a tudatosság növelése érdekében a szutrák útmutatást adnak a tudat kontrollálására, a belső béke megtalálására és a spirituális fejlődésre. A jóga nem csupán fizikai gyakorlat, hanem egy komplex rendszer, amely az élet minden területére kiterjed, segítve a gyakorlatokat végzők személyes és spirituális fejlődését.

A Jóga Szutrák négy könyvre (pada) oszlanak:

1. Samadhi Pada: A megvilágosodás állapotáról. A jóga célja a tudat elmélyítése és a valódi én felfedezése. Itt található a híres „Yoga is the cessation of the fluctuations of the mind” (A jóga a tudat ingadozásainak megszüntetése) megfogalmazás

2.Sadhana Pada: A gyakorlásról. Részletezi a különféle jógaútakat, mint például a karma jóga (cselekedetek jógája) és a bhakti jóga (odaadó szeretet jógája). A szutrák hangsúlyozzák a fegyelmet, a kitartást és a tudatosságot.

3.Vibhuti Pada: Az isteni képességekről és a szupererőkről. Megmutatja, hogyan lehet a jóga gyakorlása révén különleges képességekre szert tenni, mint például a telepátia vagy a tisztánlátás.

4. Kaivalya Pada: Az önmegvalósításról és a felszabadulásról. Ez a rész az egyén és a kozmikus tudat közötti kapcsolatot tárgyalja, hangsúlyozva a végső célt: a szabad akaratot és a megvilágosodást

a jóga nyolc ága

A jóga nyolc ága, más néven „Ashtanga”, Patanjali Jóga Szutráiban található, és a jóga teljes rendszerét képviseli. Ezek az ágak a következőképpen tagolódnak:

Yama – etikai normák: Az önfegyelem és a társadalmi etika alapelvei, amelyek irányítják a kapcsolatainkat másokkal. Az öt fő yama a következő:
– Ahimsa – erőszakmentesség
– Satya – igazságosság
– Asteya – lopásmentesség
– Brahmacharya – mértékletesség
– Aparigraha – nem ragaszkodás
2. Niyama -személyes kötelezettségek: Az egyéni önfegyelem és a belső fejlődés alapelvei. Az öt fő niyama:
– Saucha- tisztaság
– Santosha – elégedettség
– Tapas – fegyelem, önuralom
– Svadhyaya – önismeret, önvizsgálat
– Ishvara Pranidhana – odaadás a felsőbb hatalomnak
3. Asana- testtartások: A fizikai test pozíciói, amelyek erősítik és rugalmassá teszik a testet, valamint segítik a meditációra való felkészülést.
4. Pranayama – légzőgyakorlatok: A légzés kontrollálása és szabályozása, ami segít a tudat fókuszálásában és a belső energiák irányításában.
5. Pratyahara – érzékszervek visszahúzása: Az érzékek befelé irányítása, a külső ingerek figyelmen kívül hagyása, ami a belső világra összpontosít.
6. Dharana – koncentráció: A figyelem összpontosítása egy pontra, amely segít elérni a mélyebb tudatállapotokat.
7. Dhyana – meditáció: A tudat mélyebb állapotába vezető folyamat, amely a belső béke és tudatosság elérésére irányul.
8. Samadhi – a megvilágosodás: a legmagasabb tudatállapot.

Várlak szeretettel

Nézd meg az ajánlataimat és az aktuális eseményeket!